Vajdasági magyar médium-tár. Röviden így foglalható össze e honlap célja. Pár héten belül megtalálható lesz a vajdasági magyar médiumok jegyzéke. Megszólalnak majd online a magyar rádióadók. Olvashatóak lesznek a különféle média stratégiák, a legaktuálisabb hírek a média világából. Mivel a legégetőbb kérdés a magyarul is sugárzó rádiók és televíziók magánosítása, gyakorlatilag ezek megszüntetése, egyelőre csak az ezzel kapcsolatos stratégia található meg a honlapon.
|
Következő oldal: Félidőben a médiáról - jelentés
A vajdasági magyar rádiós tájékoztatási rendszer vázlata*
1. Bevezető 2015. januárjában az MNT Tájékoztatási Bizottsága elnökeként egy kérdőíves felmérést készítettem a vajdasági helyi és körzeti közszolgálati (állami) rádióadók (és részben televíziók) magyar műsorairól. (01. mellékletben az összegzés, 02. mellékletben a beérkezett teljes válaszok.) Összesen 12 településről érkeztek vissza adatok. Egész napos magyar rádióadást az Újvidéki Rádió mellett csak Szabadkáról sugároznak (Szabadkai Rádió és Pannon Rádió). Jelentős napi magyar műsoridővel rendelkezik továbbá a topolyai Régió Rádió (6-7 óra), a Temerini Rádió (6 óra), valamint a törökbecsei NB Rádió (hétfőtől csütörtökig napi 4 óra). A többi rádióban napi (vagy heti) 1 óra az adásidő. Megfigyelhető, hogy a szórványban lévő adókon a magyar műsorok jellemzően a kevésbé hallgatott terminusokban kerülnek adásba: hétköznapokon késő délután vagy kora este, hétvégén pedig reggel vagy kora délelőtt. (Erről bővebben a 03. számú mellékletekben.) Ami a magyar műsorokat készítő munkatársak számát illeti, a szórványban általában 1-2 fő, a tömbben pedig maximum három. Kivételt képez a Szabadkai Rádió a 10 fős szerkesztőségével, bár a műsoridőhöz és a tartalomhoz képest az a munkatársi állomány is nagyon kevés. Külsős munkatársakat a rádiók általában a pénzhiány miatt csak ritkán alkalmazhatnak, de az is előfordul, hogy külsős készíti az adást főfoglalkozású újságíró segítsége nélkül. Már az eddig felsoroltak alapján is megállapíthatjuk, hogy újra kellene szerveznünk a körzeti rádiós tájékoztatásunkat, hogy az minőségesebb és tartalmasabb legyen, hogy kielégíthesse a hallgatók igényeit, a valódi leépülés azonban még csak ezután következhet be. A jelenleg (romjaiban még) létező rádiós médiahálózatunknak a kegyelemdöfést minden bizonnyal a kényszerű magánosítás adja majd meg, amely az idei év során - törvényes rendelkezések miatt - kötelezően meg fog történni. A magánosítás eddigi tapasztalatai lesújtóak: megszűnő rádiók, éhbérért dolgozó munkatársak, a kisebbségi nyelvű műsorok leépülése.… A végkifejletről nem lehetnek kétségeink a törvényes garanciák ellenére sem: előbb-utóbb eltűnik az éterből a magyar hang. Haladéktalanul, a kényszerű magánosítással párhuzamosan meg kell tehát kezdeni a rádióhálózatunk újjászervezését addig, amíg vannak emberek, akikre a szórványban, illetve a tömbmagyarság kisebb városaiban támaszkodhatunk!
2. Törvényes garanciák A közeljövőben sor kerül a nemzeti tanácsokról, azaz a szerbiai kisebbségek országos önkormányzatairól szóló törvény módosítására. Mivel a tanácsok egyik jogköre éppen a tájékoztatással kapcsolatos, mind nagyobb szerepet kell kapniuk a tájékoztatás megszervezésében. El kell érni, hogy a tanácsok:
3. Magyar rádióhálózat Cél, hogy a vajdasági magyarok, éljenek akár a tömbben vagy a szórványban, hiteles és színvonalas tájékoztatásban részesüljenek a rádióműsorok révén is, legyen szó akár országos, tartományi, körzeti vagy helyi eseményekről. Az oktató, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok pedig szolgálják kultúrájuk és hagyományaik ápolását, a nyelvi tisztaság megőrzését. Jelenleg a tartomány nagy részén az Újvidéki Rádió magyar adása mellett csak a helyi rádiók napi vagy heti egy-két órányi magyar adását követhetik a szórványban élő magyarok. (Néhol, főleg a Bánságban még az Újvidéki Rádió sem fogható!) El kell érni, hogy a magyar rádióhallgatók a médiapluralizmus szellemében legalább két, napi 24 órás, közszolgálati rádiócsatorna műsora közül választhassanak bárhol is élnek, s hogy a helyi vonatkozású tájékoztatás ennek keretében legalább a jelenlegi szinten megmaradjon, vagy tovább bővüljön. Erre garancia lehet a vajdasági magyar rádióhálózat kiépítése.
4. A rádióhálózat felépítése A leendő vajdasági magyar rádiós műsorközvetítő hálózat három, A., B. és C. csoportba osztott, legalább öt programrendszerből áll. Ezek a következők: 1. ábra: Rádiók alapítói jog szerint
4.A. Tartományi alapítású közszolgálati rádió: az Újvidéki Rádió magyar nyelvű műsora Állami (tartományi) alapítású intézmény közszolgálati műsortartalommal. Jelenleg három frekvencián sugároznak Vörösfalu, Iriąki venac, Zombor telephelyekkel és Vajdaság területének 62%-án vehető a műsor. Elsősorban a Bánság területein vannak vételi problémák, például Nagybecskerek környékén. El kell érni, hogy az adás a tartomány egész területén fogható legyen. Az Újvidéki Rádiónak be kellene vezetni napi szinten egy „szórvány krónika” jellegű műsort, hogy tájékoztassa a Dél-Bánság, Délnyugat-Bácska és a Szerémség magyar közösségeit. Valójában a most még önkormányzati alapítású pancsovai, bácsi, antalfalvi rádióállomások szerepét kellene, hogy átvegye ezen műsorokkal. Ehhez szükséges egy tudósítóhálózat kiépítése a vajdasági magyar tájékoztatási rendszer keretében, amely ellátná információval az Újvidéki Rádiót is. (Távlati szinten, a rádiók digitalizását követően elképzelhető lenne az Újvidéki Rádió Magyar 2-es műsorának beindítása, egy kulturális tematikus csatorna irodalmi műsorokkal, hangjátékokkal, könnyű- és komolyzenei műsorokkal.) 4.B. A Magyar Nemzeti Tanács alapította közszolgálati adók: Vajdasági Magyar Körzeti Rádiók Hálózata Létre kell hozni a Vajdasági Magyar Elektronikus Média Alapítványt, amely működtetné az MNT alapította elektronikus médiumokat. Ebbe beolvadna az eddigi Pannónia Alapítvány, valamint társulnának hozzá a magyar médiaként újjáalapított körzeti rádiók (esetleg televíziók) alapítói. Közösen működtetnék a hálózatot, amelynek három rádiócsatornája lenne: Első műsor: Vajdasági Magyar Körzeti Rádiók közös programja A hivatalos közvélemény kutatások szerint egyik leghallgatottabb magyar rádió Vajdaságban a Szabadkai Rádió**. Ezt a tájékoztató műsorok mellett az igényes művel?dési, ismeretterjesztő és szórakoztató műsoraival érte el. A kényszerű privatizáció azonban most megszűnésre ítéli ezt az állomást is. A Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségével karöltve a Magyar Nemzeti Tanácsnak alapítania kell egy új intézményt, egy új Szabadkai Rádiót, amelynek műsorait el kell juttatni Észak-Bácska mellett a tartomány többi részébe is. Egy öt adóból álló műsorszóró hálózatot kell létrehozni Szabadka, Zombor, Szenttamás (vagy Temerin), Nagykikinda, Nagybecskerek telephelyekkel. Szabadkán, Nagybecskereken és Szenttamáson/Temerinben 5 kilowattos adóberendezéseket lenne célszerű felszerelni, Zomborban és Nagykikindán 1 kilowattosakat. Ezzel az adóhálózattal le lehetne fedni a Bácska és a Bánság területének nagy részét, s a műsor a vajdasági magyarság 80-90 százalékához eljutna. (Lásd az alábbi grafikát.) 2. ábra: Az 5 adó lefedettségi térképe A hálózat működése: A hálózat a szabadkai stúdióban készült műsort sugározná azzal, hogy a zombori, nagykikindai és nagybecskereki adókon a nap bizonyos időszakaiban pár órán keresztül a helyi stúdiók által készített önálló műsort közvetítenék. Hasonló elven működnek a romániai körzeti rádiók. (Erről bővebben a 04. mellékletben olvashatunk.) A zombori stúdió Zombor és Apatin területéről tájékoztatna mintegy 13.000 embert. A nagykikindai stúdió a saját községének polgárai mellett Csóka, Törökbecse és Magyarcsernye mintegy 19.000 polgárát informálná, a hálózat nagybecskereki stúdiója pedig Szécsány, Begaszentgyörgy, Titel, Antalfalva, Ópáva területéről is tudósítana mintegy 20.000 lakost elérve. A dél-bácskai (temerini vagy szenttamási telephely?***) adó több jelenlegi médiaházat kellene, hogy helyettesítsen: a Temerini Rádiót, a Verbászi Rádiót és a Kúlai Rádiót. Ezért a szabadkai műsort csak napi pár órában továbbítaná az itteni stúdió. A három felsorolt község mellett óbecsei, szenttamási, zsablyai, bácspalánkai, belcsényi, de akár Újvidék környéki és karlócai hírekkel is jelentkezne a dél-bácskai stúdió. A potenciális hallgatótábora ennek az adónak mintegy 48.000 fő. A szabadkai stúdió úgy, mint eddig, Észak-Bácska tájékoztatását végezné: Magyarkanizsa és Zenta mellett a jövőben Ada, Topolya, Kishegyes és Törökkanizsa is ehhez az adókörzethez tartozna. Ez az adás kb. 129.000 fős hallgatótáborra számíthatna. 3. ábra: A magyarok aránya a községekben, illetve száma Az összes hullámhosszon hallható programok főleg a Szabadkai Rádióban készülnének és olyan jellegük lenne, amelyek mindenhol érdeklődésre számíthatnak Bezdántól kezdve egészen a bánsági Tamásfalváig: hírműsorok, politikai magazinok, illetve nagy részben családi jellegű művelődési, ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok. Természetesen a többi stúdió is készítene közös programokat, amelyeket Szabadkáról szerkesztenének adásba és sugároznának a közös hálózaton keresztül. Híreket és híradós tudósításokat naponta, tematikus műsorokat egy-két hetente. Természetesen a tartományi jelleg nem szorítaná háttérbe a lokális eseményeket Szabadkán sem. A szabadkai helyi jellegű hírek akkor kerülnének műsorra, amikor a többi adón is a helyi programok mennek. Mindez programkoordinálás kérdése. A központi, szabadkai stúdióban kb. 18 munkatársra lenne szükség a napi 24 órás műsorhoz, Zomborban, Nagykikindán és Nagybecskereken kb. 3-3 ember már el tudná készíteni a napi 2-3 órás önálló műsorokat. A dél-bácskai adó káderszükséglete attól függ, hogy hány település kapcsolódik majd be a közös hullámhosszon való műsorkészítésbe. A teljes adóhálózatot a szabadkai stúdió működtetné beleértve a technikai felügyeletet és karbantartást, illetve fizetné a különféle illetékeket. A négy vidéki stúdió szervezetileg önálló jogi személy, produkciós iroda lenne saját szerkesztéspolitikával. Ez fontos lenne a médiapluralizmus, a sokszínűség biztosítása szempontjából. Önálló jogi személyként a vidéki stúdiók külön tudnának pályázni saját községeikben támogatásért, illetve tartományi és köztársasági pályázatokon is önállóan részt vehetnének. A Szabadkai Rádió szerződést kötne velük műsorok készítésére, s szükség esetén tudná pótolni a bevételüket, hogy a vidéki munkatársak is legalább akkora összegű bért kapjanak, mint a Szabadkán dolgozók. Második műsor: Pannon Rádió A vajdasági magyar rádióhálózat második MNT alapítású műsorát a Pannon Rádió adása képezné. Vörösfaluból sugároznák 5 kilowattos adóval, hogy a tömbmagyarság nagy része számára elérhető legyen az adás. A célközönség a 20-as és 30-as korosztály lenne sok zenével, hírekkel és híradókkal, stúdióbeszélgetésekkel művelődési, sport és egyéb témákkal. Szerződést lehetne kötni kisebb, vidéki, magyar magánrádiókkal, hogy napközben vagy az esti órákban átvegyék a Pannon bizonyos adásait. Harmadik műsor: Ifjúsági Rádió Ez egy tematikus adó lenne a tizenéves korosztály számára, amelynek műsorát az Interneten és mobiltelefonokon lehetne hallgatni, magyarán mindenhová eljutna a műsor. (Az Újvidéki Rádió szerb nyelvű "„O radio"” programjának a mintájára.) Főleg zenéből állna a kínálat napi egy-két óra szöveges tartalommal, este élő kontaktműsorokkal, nyereményjátékokkal. Hétfőtől csütörtökig esténként 20.00 és 24.00 óra között a Pannon Rádió az éterbe is sugározhatná az ifjúsági Rádió műsorát. Ez a műsor is Szabadkán készülne, de riportok, felvett stúdióbeszélgetések érkezhetnének az összes vidéki stúdióból. Régi adóssága már a vajdasági magyarságnak saját ifjúsága irányába, hogy olyan médiatartalmat biztosítson a fiataloknak, amilyet azok igényelnek. Jelenleg mivel ilyen jellegű média nincs, a magyar fiatalok is a szerb ifjúsági rádiókat hallgatják, s ez problémákat okoz szocializálódásuk során, hiszen vesztik magyarságtudatukat. A rádió műsorát tiszteletdíjas munkatársak készítenék két ifjú szerkesztő irányításával. 4.C. Magántulajdonban lévő kereskedelmi rádiók Ezek önállóan működnének kereskedelmi elvek alapján. Színesítenék a vajdasági magyar rádiós műsorkínálatot. Főleg a Tisza menti településeken és Észak-Bácskában lehet ilyen adók megjelenésére számítani. Munkájukat az MNT projekttámogatások révén tudná segíteni pályázatok kiírásával. Képzéseket lehetne szervezni, s ha megfelelő lenne az általuk készített műsorok színvonala, az MNT alapítású tájékoztatási eszközök műsorbeszállító szerződést köthetnének velük, ezzel is támogatva fennmaradásukat.
5. A rádióhálózat, mint az egységes vajdasági magyar média része Takarékossági szempontok alapján a tartományi lefedettségű írott és elektronikus médiumok közös szerkesztőségeket, úgynevezett médiapontokat működtethetnének a fontosabb településeken. Ezek a médiapontok magyar művelődési házakban, egyházi tulajdonú létesítményekben, de akár magánházakban is helyet kaphatnak. Tulajdonképpen egy közepes méretű, hangszigetelt szobára van szükség, amely stúdióként üzemelhet. Ezekben rádióműsort lehetne rögzíteni, illetve díszletet felállítani tévéadások felvételéhez. Szükség van továbbá egy másik helyiségre, szerkesztőségi szobákra, ahol számítógépeken az írás, hang- és képvágás folyik. A körzeti rádiók is ilyen médiapontok lehetnek, ahol a rádióműsor sugárzása mellett tévéműsor felvétele is folyik a Pannon TV, vagy a Vajdasági TV számára. Ugyanott helyet kaphatnának a nyomtatott sajtó tudósítói, akik a Magyar Szónak, Hét Napnak vagy a Családi Körnek dolgoznak. Ezek az emberek (rádiósok, tévések, nyomtatott sajtósok) kis szerkesztűségként működhetnének, akik segítik egymás munkáját. Ilyen médiapontokat létre kellene hozni lehetőség szerint minden 2-3 községben.
6. Statisztika**** A Vajdasági Magyar Körzeti Rádiók Hálózatának műsora (tehát az öt adó műsora együttesen) mintegy 230.000 emberhez jutna el, ami a vajdasági magyarság kb. 90%-a. A szabadkai adó műsorát 129.000 ember tudná hallgatni (51%), a zomborit kb. 13.000 fő (5%). A dél-bácskai, szenttamási adótoronyról sugárzott műsor 48.000 emberhez juthat el (19%). A Nagykikindáról sugárzott műsort 19.000 ember tudná fogni (7,5%), a nagybecskerekit pedig 20.000 (8%) hallgató. Az öt adó nem biztosítana vételt Hódság Község egy részén, illetve Bács Községben, továbbá a Bánság déli részén (Zichyfalva, Fehértemplom, Versec, Kevevára, Pancsova, Alibunár községek), valamint a teljes Szerémségben (India, Ürög, Ruma, Szávaszentdemeter, Ópázova, Pecsince és ©id községek). Az adás 17.000 emberhez nem jutna el, ami a vajdasági magyarság 6,5%-a. Kisteljesítményű, 300 wattos adók felszerelésének lehetőségét meg lehetne fontolni Versen (2263 magyar), Kevevára (3001 magyar), Pancsova (3422 magyar) esetében. A többi szórványban pedig népszerűsíteni lehetne az Internetrádiót, amelyen keresztül minden tartományi program elérhető.
7. Összefoglaló Jelenleg a tartomány nagy részén az Újvidéki Rádió egész napos műsora mellett csak a helyi adók napi vagy heti egy-két órás magyar nyelvű adása hallgatható. A jelen stratégia-vázlat megvalósítása, azaz az öt körzeti stúdió létrehozása és az öt adóberendezés üzembe helyezése esetén a vajdasági magyarság 90 százaléka két, napi 24 órás rádióadó műsora közül választhatna. A Szabadkai Rádióban készülű drágább programok (hangjátékok, kabaréműsorok, irodalmi összeállítások) sokkal nagyobb hallgatótáborhoz eljutnának, ugyanakkor a helyi tájékoztatás sem szenvedne csorbát, az a jelenlegi szinten maradna, egyes szórványterületeken megduplázódna. Az öt stúdió együttműködésével racionálisabb, olcsóbb lenne a műsorkészítés, ami a tájékoztatási minisztérium egyik fő elvárása. A stratégia-vázlatban leírtak csakis a szakma, az MNT, a politikum és az anyaország kormányának inkább erkölcsi és kisebb részben anyagi támogatásával valósulhat meg!
8. Hivatkozások * A címben szereplő „vázlat” szó arra vonatkozik, hogy ez a dokumentum módosítható, bővíthető újabb fejezetekkel, * * A Strategic marketing belgrádi közvélemény kutató adatai szerint a Szabadkai Rádió műsora 2010. májusában tartományi szinten a Radio S, a Radio AS Fm és a B92 rádióműsora után a negyedik leghallgatottabb adó volt (Vojvodina Total Share 3,6). Szerbiai szinten az elmúlt években többször az első 15 adó között mérték a Szabadkai Rádió hallgatottságát. *** Temerinben több magyar él, ott van megszűnésre ítélt önkormányzati rádió, kézenfekvő, hogy ott lenne a dél-bácskai stúdió, viszont Szenttamáson van magasabb adótorony, ahonnan eredményesebben lenne közvetíthető a műsor. Műszakilag megoldható a műsorszórás, ha a stúdió és az adó más-más településen van **** 2011-es népszámlálási adatok alapján
9. Mellékletek jegyzéke 01. melléklet: Tudnivalók a privatizálandó rádiókról röviden 02. melléklet: A kérdőívre beérkezett teljes válaszok (Itt az Interneten nem mellékeljük) 03. melléklet: Rádióújság - Rádióadók magyar műsorainak terminusa és műsorideje 04. melléklet: Romániai kitekintő – az ottani magyar rádiós rendszer
Szabadka, 2015. június 14. Németh Ernő újságíró, az MNT Tájékoztatási Bizottságának az elnöke
MELLÉKLETEK
01. melléklet: Tudnivalók a privatizálandó rádiókról röviden 4. ábra: Községek, ahol veszélyben a helyi rádiók Bácska 1. Bács: Rádió Bácska Vételkörzet: ? Internetadás: van http://www.radiobacka.com Műsoridő: hétfőnként 60 perc este 6-tól Belsős munkatársak száma: 0 Külsős munkatársak száma: 1 Megjegyzés: külsős munkatárs készíti
2. Kúla: Kúlai Rádió – Radio - Kulska komuna Vételkörzet: 50 km Internetadás: van http://kulskakomuna.com/radio-kulska-komuna.html Műsoridő: napi 90 perc, reggel félóra, kora este 1 óra (vasárnap 60 perc) Belsős munkatársak száma: 1 Külsős munkatársak száma: 0 Megjegyzés: rossz technikai felszereltség; korábban már volt privatizálva, nagy adósságok halmozódtak fel
3. Magyarkanizsa: Info TV* Vételkörzet: a község területén, kábelen Internetadás: a Youtube-on Műsorid?: napi 2 óra (és egész nap marketing képújság) Belsős munkatársak száma: 5 (a szerb adásoknál is segítenek) Külsős munkatársak száma: 5 (a szerb adáshoz) Megjegyzés: csak televíziós műsor, elavult berendezések * Magyarkanizsán időközben megoldódott a probléma: az Info Tévét újraalapították immár magánvállalatként
4. Szabadka: Szabadkai Rádió Vételkörzet: 50 km Internetadás: van www.szabadkairadio.com Műsorid?: napi 14 óra, vasárnap 24 óra (Interneten folyamatosan 0 – 24 óráig) Belsős munkatársak száma: 11 Külsős munkatársak száma: 10 (heti 1-2 alkalommal dolgoznak be) Megjegyzés: rossz technikai felszereltség; 1 külsős minden nap bedolgozik
5. Temerin: Temerini Rádió Vételkörzet: 50 km Internetadás: van http://www.radiotemerin.info Műsoridő: napi 6 óra, plusz 2 óra szerda éjfélkor Belsős munkatársak száma: 2 Külsős munkatársak száma: 8 * * Megjegyzés: az adatközlés óta igazgatóváltás és leépítés történt
6. Topolya: Régió Rádió - Topolyai Tájékoztatási Központ Vételkörzet: 40-50 km Internetadás: van http://www.regioradio.co.rs/ Műsoridő: hétfő -– csütörtök: 6 óra, péntek és vasárnap: 7 óra, szombat: 3 óra Belsős munkatársak száma: 2 újságíró és 2 technikus Külsős munkatársak száma: 2 Megjegyzés: a műsor naponta 2 blokkban délelőtt és délután
7. Verbász: Verbászi Rádió - Tájékoztatási Központ Vételkörzet: 70 km Internetadás: van Műsoridő: napi 1 óra este, vasárnap reggel Belsős munkatársak száma: 1 Külsős munkatársak száma: 0 Megjegyzés: a Bácska Televízió naponta 3-4 perc híreket sugároz magyarul, pluszban még kéthetente 30-50 percet
8. Zombor: Zombori Rádió Vételkörzet: 60 km Internetadás: van http://www.radiosombor.co.rs/ Műsoridő: hétfőtől szombatig napi 2 óra Belsős munkatársak száma: 1 Külsős munkatársak száma: 0 Megjegyzés: fizetés nélkül, rossz műszaki felszereltséggel dolgoznak
Bánát
9. Antalfalva (Kovacsica): Antalfalvi Községi Rádió és Televízió Vételkörzet: 50 km Internetadás: van http://www.rtvok.com/ Műsoridő: napi 1 óra délelőtt, pluszban péntek este 4 óra Belsős munkatársak száma: 1 Külsős munkatársak száma: 1 (de csak munkaidőn kívül) Megjegyzés: a televízióban napi 20 perces műsor, vasárnap 2 óra. Ezt is egy ember készíti.
10. Nagybecskerek: Nagybecskereki Rádió Vételkörzet: 50 km Internetadás: van http://www.radiozrenjanin.rs/ Műsorid?: hétfő -– péntek napi 60 perc, vasárnap 90 perc Belsős munkatársak száma: 2 Külsős munkatársak száma: 0 Megjegyzés: nincs élő adás, felújított technika
11. Nagykikinda: Nagykikindai Rádió Vételkörzet: 50 km Internetadás: nincs http://www.radiokikinda.rs/ Műsoridő: heti 460 perc, hétfő -– csütörtök: 70 perc, péntek 100 perc, vasárnap 80 perc (A műsoridő nem egy blokkban van, délelőtti és délutáni műsorok) Belsős munkatársak száma: 1 Külsős munkatársak száma: 4 Megjegyzés: elavult műszaki berendezések
12. Pancsova: Pancsovai RTV Vételkörzet: 50 km a rádió esetében, a TV helyi kábelen Internetadás: van www.rtvpancevo.rs Műsoridő: rádió: szombaton este 55 perc (ismétlés vasárnap 13 órakor); televízió: csütörtök este 25 perc (ismétlés szombaton reggel) Belsős munkatársak száma: 2 (rádió); 3 (tévé) Külsős munkatársak száma: 2 (rádió); 1 (tévé) Megjegyzés: saját technikai kivitelezés
13. Törökbecse: Radio NB Vételkörzet: 40 km Internetadás: van www.radionb.rs Műsoridő: heti 19 óra (hétfő-csütörtök 20.00 –- 24.00; vasárnap 16.00 -– 19.00) Belsős munkatársak száma: 1 Külsős munkatársak száma: 0
Megjegyzés: Hódságról (Bácska) és Szécsányból (Bánát) nem érkezett válasz a kérdőíves megkeresésre. A kérdőívre érkezett válaszok teljes terjedelmükben külön mellékletben olvashatóak
02. melléklet: A kérdőívre beérkezett teljes válaszok (Itt az Interneten nem mellékeljük)
03. melléklet: Rádióújság - Rádióadók magyar műsorainak terminusa és műsorideje
Bácska Rádió, Bács: hétfő: 18.00 – 19.00 Kúlai Rádió: hétfő-péntek: 6.30 -– 7.00, 17.00 -– 18.00, vasárnap: 9.00 -– 10.00 Temerini Rádió: hétfő-vasárnap: 7.00 –- 13.00, szerda: 0.00 -– 2.00 Régió Rádió, Topolya: hétfő-péntek: 7.00 - 9.00; 13.00 -17.00; péntek: 19.00 -20.00; szombat: 8.00 - 10.00; 14.00 - 15.00; vasárnap: 9.30 - 14.30; 18.30 - 19.30, 20.00 - 21.00 Verbászi Rádió: hétköznap: 19.30 - 20.30; vasárnap: 8.30 –- 9.30 Zombori Rádió: hétfő-–szombat: 18.00 -– 20.00 Antalfalvai Rádió: hétfő-péntek: 10.00 -11.00; szombat: 12.00-13.00; vasárnap: 8.00-9.00 Nagybecskereki Rádió: hétfő-péntek: 19.00 -– 20.00; vasárnap: 17.00 -– 18.30 Nagykikindai Rádió: hétfő-szombat: 10.50 –- 11.00; hétfő, szerda, csütörtök: 16.00-17.00; kedd: 16.50 –- 17.55; péntek: 16.30 - 17.55; vasárnap: 7.00 -– 7.30; 11.00 - 11.30; 19.00 - 20.55 Pancsovai Rádió: szombat: 19.00 -– 19.55 vasárnap: 13.00 -– 13.55 (ism.) Törökbecsei Rádió: hétfő - csütörtök: 20.00 -– 24.00; vasárnap: 16.00 – 19.00
04. melléklet: Romániai kitekintő – az ottani magyar rádiós rendszer A magyar nyelven sugárzó rádiók rendszere Romániában Romániában közszolgálati (állami) és kereskedelmi rádiók sora teszi teljessé Erdély, Székelyföld és a Partium magyarságának tájékoztatását és szórakoztatását. 1. Közszolgálati adók A Román Állami Rádió három körzeti stúdiójának (Kolozsvári Rádió, Marosvásárhelyi Rádió, Temesvári Rádió) műsora lefedi a teljes magyarlakta területet. Mivel ezek vételkörzete gyakran fedi egymást (elsősorban a középhullámú műsorszórásnak köszönhetően), a romániai magyar hallgatók több közszolgálati rádió műsora közül is választhatnak. A Kolozsvári Rádió úgynevezett szendvicsműsort sugároz felváltva román, magyar és német nyelven. Az összesen hétórás magyar adás napi műsorideje éjjel és reggel 2-2 óra, délután pedig 3 óra. A Marosvásárhelyi Rádió a román adástól külön URH frekvencián egész napos magyar műsort szolgáltat, középhullámon pedig szendvicsműsor hallható váltakozó beosztással. A Temesvári Rádió helyi idő szerint 14 órakor sugároz egyórás magyar adást középhullámon, este 20 órától pedig ugyancsak 1 órát magyarul URH-n. A Kolozsvári Rádió adása nyolc megye: Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék lakosságának szól. A Marosvásárhelyi Rádió célcsoportja hat megye: Maros, Kolozs, Beszterce, Hargita, Kovászna és Brassó magyar lakossága. A Temesvárról sugárzott műsor négy megye: Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes magyar populációjának tájékoztatását szolgálja. Amint látjuk Kolozs és Beszterce megyék lakossága a Kolozsvári- és a Marosvásárhelyi Rádió számára is célközönség. A középhullámú adók nagy hatótávolságának köszönhetően viszont más megyékben is fogható legalább kettő a felsorolt három rádió közül. A műsor továbbítását URH és középhullámú adók hálózata teszi lehetővé. A Kolozsvári Rádió három ultrarövid hullámú frekvencián sugároz Kolozsvár, Nagyszeben és Szatmárnémeti körzetében. Van továbbá négy középhullámú adójuk: Zsuk, Máramarossziget, Nagyszeben és Nagyvárad településeken. A Marosvásárhelyi Rádió a hargitafürdői URH adón 24 órás magyar nyelvű adást sugároz. Ezt három középhullámú adó egészíti ki Brassó (Botfalu), Csíkszereda és Nagyenyed telephelyekkel. 5. ábra: Rádiós lefedettség Románia magyarlakta megyéiben: A Temesvári Rádió (kék), a Kolozsvári Rádió (piros) és a Marosvásárhelyi Rádió (citromsárga) vételkörzete. A narancssárga megyékben a kolozsvári és marosvásárhelyi adó egyaránt fogható A Temesvári Rádió három URH adóval rendelkezik, mégpedig Temesváron, Kiskossón és Aradon, de tovább növeli a hallhatóságukat egy temesvári középhullámú adóberendezés is. A lehetőség szerint Romániában igyekeznek fejleszteni az adóhálózatot, így újabb és újabb rádióadókat helyeznek üzembe, bővítve a vételi lehetőségeket. Az átjátszóadók egy része amellett, hogy a központi stúdiók (Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár) műsorait továbbítják, a nap bizonyos időszakaiban helyi jellegű programokat közvetítenek a központi tartalom helyett. A Temesvári Rádió aradi adótornyán napközben a temesvári stúdió adása hallható, este viszont 18.45 és 22.00 óra között az Aradi Stúdió önálló, helyi műsora szól helyi hírekkel és aktualitásokkal. Aki Aradon este mégis a Temesvári Rádiót szeretné hallgatni, az a középhullámú sugárzásnak köszönhetően megteheti ezt. A Kolozsvári Rádió helyi URH-frekvenciái a kolozsvári adó mellett: Szatmárnémeti, Máramarossziget, Avasfelsőfalu, Nagyszeben. Emellett létezik négy középhullámú adójuk is: Zsuk, Máramarossziget, Nagyszeben, Nagyvárad. Közülük a nagyszebeni és a máramarosszigeti adó sugároz helyi műsort a nap bizonyos időszakaiban. A Marosvásárhelyi Rádió Brassóban rendelkezik helyi stúdióval, amely naponta kétórányi önálló műsort sugároz: egy órát reggel (8.00 – 9.00) és egy órát kora este (18.00 – 19.00).
2. Kereskedelmi Rádiók Romániában, pontosabban Erdélyben, Székelyföldön és a Partiumban jelenleg 16 kereskedelmi rádió sugároz teljes egészében magyar nyelven napi 24 órás programot, illetve 2 adó részben magyarul, napi 7-8 óra adást. Ezek többsége kis teljesítményű adóberendezéssel működik, a műsor általában csak az adott városban és a környékén hallható, viszont a nagyobb rádiók több frekvenciával is rendelkeznek, így nagyobb lefedettséget is elérhetnek. A műsoruk szórakoztató jellegű. Kivételt képez a Mária Rádió Erdély egyházi adó. A marosvásárhelyi Rádió GaGa és a kézdivásárhelyi Friss FM négy-négy frekvenciával rendelkezik, a csíkszeredai Fun FM, a nagykárolyi City Rádió hárommal-hárommal…... Kolozsváron két rádiónak van magyar műsora. A Paprika Rádió egész nap magyarul sugároz, az Agnus Radio napi 8 órában. Sepsiszentgyörgyön a Sepsi Rádió és a Sláger Rádió teljes egészében magyarul üzemel, úgyszintén Kézdivásárhelyen a Profi Rádió, a Siculus Rádió és a Friss FM rádió. A Romániában jelenleg működő rádiós hálózat példa lehet a vajdasági magyar rendszer létrehozásakor, természetesen figyelembe véve a helyi adottságokat. 6. ábra: Románia magyar lakosságának megoszlása megyék szerint
Látogatók száma: |